Pók
Pókirtás gyakori kérdései:
A pókirtás mikor időszerű?
Kültéren jellemzően a legyek aktivitási időszakában, április és november közt célszerű.
Beltéren akár egész évben is kivitelezhető a munkavégzés.
Mely felületeken végzik a pókirtást?
A pókirtás legfontosabb célterülete az ingatlan külső falazata, nyílászárók környéke, lábazati sík, széldeszkák vonala.
A pókok ezen felületeken érintkeznek leginkább az irtószerrel, illetve itt tudom a legjobb eredményt elérni.
Pókirtás előtt és után. Mit szabad, és mit nem?
Általában nincs szükség előzetes előkészületre; az apróbb teendők, például a pulton lévő élelmiszer elpakolása, a munka kezdetekor is elvégezhetők. A bútorokat nem kell előre elmozgatni, szükség esetén mi magunk gondoskodunk róla. A pókirtás elvégzése után további teendő nincs. A kezelt felületeket tilos lemosni; a szer folt- és nyommentesen szárad, miközben hosszantartó hatást biztosít.
A pókirtás után teljesen eltűnnek a pókok?
Tapasztalataim szerint 80-90 százalékos hatékonyságot érek el, vagyis a területen élő 10 pókból 1-2 marad.
Pókirtás után jár garancia?
A munka minőségét és szakszerűségét tudom garantálni. Azt, hogy nagy alapossággal végzem a munkát és engedélyezett szereket használok fel.
A pókok biológiája
A pókok lakásban, pincékben, garázsokban, valamint az épületek külső falfelületein fordulnak elő. Jelenlétükre legtöbbször a pókhálók utalnak, bár léteznek olyan fajok is, amelyek nem szőnek hálót. A háló elsősorban közlekedésre és zsákmányszerzésre szolgál. A nőstény pókok a petéiket egy fonálból készült ún. szövedékhalomba burkolják. Élettartamuk jellemzően 1–3 év, ragadozó életmódot folytatnak, rovarokat fogyasztanak. A petéből való kibúvást követő első vedléstől kezdve folyamatosan készítik és javítják hálójukat. A pókok testmérete nem feltétlenül határozza meg, mekkora zsákmányt ejtenek: a hálószövő fajok általában nagyobb testű zsákmányt ejtenek el, amelyet méreganyaggal ölnek meg. Táplálékukat képesek tárolni, így akár hónapokon keresztül is képesek éhezni.
Pókfóbia ellen pókirtás
Mindenki találkozott már a szobák sarkait és a mennyezetet behálózó pókhálókkal. Ez a jelenség minden háztartásban előfordulhat, esztétikai problémát jelentve. Egyes embereknél azonban a pókok jelenléte fóbiás reakciókat válthat ki. Az arachnofóbiás betegek szorongást élnek át, és akár pánikroham is felléphet a pókok láttán. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a heves szívdobogás, szapora pulzus, nehézlégzés, szédülés és fokozott verejtékezés, melyeket erős félelemérzet kísér.
Hogy kerülnek be a lakásba a pókok?
Pókirtás során gyakran felmerül a kérdés, honnan jutnak be a pókok a lakótérbe, és hogyan lehet ellenük védekezni. A pókok, valamint nagyobb rovarok akár a szúnyoghálók sérülésein vagy illesztési hibáin keresztül is bejuthatnak, különösen nyitott ablakok és ajtók esetén. Padlás felől a szpotlámpák és a vezetékek mentén keletkező nyílásokon is be tudnak jutni. Az évek során kialakuló falrepedésekből, fugahézagokból szintén előbújhatnak. A pókirtás során ezeket a problémás felületeket tartós hatású rovarirtó szerrel kezeljük, hogy csökkentsük a pókok visszatérésének esélyét.
Hogy kerülnek be a lakásba a pókok?
A hangyairtás új megközelítése a mérgezett csalétekpöttyök alkalmazása. A hangyák vonulási útvonalaira és bejutási pontjaikba apró zselépöttyöket helyezünk, amelyek kedvelt táplálékot tartalmaznak, és fogyasztásuk után elpusztulnak. A dolgozó hangyák a csalétket a bolyba is visszaviszik, így a kolónia többi tagja is hozzájut a hatóanyaghoz. Ezzel a “trójai faló” módszerrel a lakás tartós hangyamentessége biztosítható. Tapasztalataim szerint a gélezés a meleg hónapokban (június–augusztus) a leghatékonyabb, míg tavasszal és ősszel a hagyományos permetezéses hangyairtás hoz jobb eredményt. A módszer gyermekek és háziállatok mellett is biztonságosan alkalmazható.
Mérgespókok Magyarországon
Mérges dajkapók
Marása:
Ez a pók hazai viszonylatban erős mérgűnek számít, de életmódja miatt a marások ritkák. Ha provokálják, agresszíven reagál: nem fut el, hanem támad. A marás hirtelen, szúró és égő fájdalommal jár, hasonló egy darázscsípéshez, de intenzívebb. A bőrön bőrpír jelentkezik, ami napokig érzékeny maradhat. Előfordulhat hőemelkedés vagy láz, és egyedi érzékenységtől, a pók nemétől és korától függően további tünetek, például rosszullét, hideg verejtékezés, gyengeség, zsibbadás, vagy vízhólyagszerű felhólyagosodás is jelentkezhet.
Kinézete:
Ez a pók nagy termetű: a nőstény testhossza 1,5–2 cm, lábaival együtt 4–6 cm. A hím kisebb (1–1,5 cm), de lábai hosszabbak, így akár 6,5–7 cm-re is megnőhet. A csáprágók kiemelkedően nagyok: a nőstényé az előtest 75%-át, a hímé pedig az előtest teljes hosszát meghaladja.
Színe változékony: a fiatal nőstények sárgás előtesttel és sárgászöld utótesttel rendelkeznek, melynek középvonalán zöldes minta fut. A kifejlett nőstények előteste vöröses, utótestük sárgászöld, középvonaluk mentén zöld sávval. Idős, peterakás utáni nőstények kifakulnak: előtestük szürkészöld, utótestük piszkosfehér. A hímek fiatalon a nőstényekkel megegyező színűek, ivaréretten előtestük és csáprágóik élénk vörösek, utótestük citromsárga, középvonalán zöld sávval. Lábaik áttetszőek.
A dajkapókokra jellemzően az első pár lábuk megnyúlt, hosszabb a második párnál, innen ered a magyar “kezespók” elnevezés. Csáprágóik fiatalon az előtest színével megegyeznek, a csípőkarom fekete; ivaréretten élénk vörös és fekete.
A fejrész elején nyolc szem található két sorban, a középső pár nagyobb, szabályos és kerek.
Életmódja:
Európa nagy részén elterjedt, Magyarországon főleg Dunántúlon hiányzik. Mezőkön, réteken és kertvárosokban él, főként füves, száraz, vízparti és lápréteken. Éjszakai életmódot folytat: nappal lakóhálójában pihen, éjjel aktívan vadászik, fűszálakon rohangálva keresi táplálékát. Lakóhálóját fűfélék kalászaihoz szövi, harangformát alkotva, ritkábban leveleket is használ.
Szaporodása:
A hímek augusztus elejétől keresik az ivarérett nőstényeket, olykor lakásokba is betévednek. Gyakran együtt él az ivarérési vedlés előtt álló nőstény az ivarérett hímmel, a hálót két részre osztva: a távolabbi “kamrában” a nőstény, közelebb a hím. A hímek párzás után elpusztulnak, a nőstény peterakás után fészkét nem hagyja el, életének végéig őrzi utódait. Fiatal pókok késő ősszel, második vedlésük után kirajzanak a költőkamrából, majd kora tavasszal önálló életet kezdenek.
Szongáriai cselőpók
Pókirtás:
Ellenük pókirtás nem végezhető, mivel Magyarországon védett faj, eszmei értéke 5.000 Ft.
Marása:
Marása a lódarázscsípéshez hasonló, rendkívül fájdalmas. A marás után heves szívdobogás, rosszullét, émelygés, helyi fájdalom és zsibbadás is jelentkezhet. A pókméreg különféle fehérjéket tartalmaz, köztük egy vegyületet, amely fokozza a szív összehúzódásainak erejét.
Kinézete:
Ez Magyarország legnagyobb pókfaja, testhossza akár 4 cm, lábait kiterjesztve 10 cm-t is elérhet. Mérete miatt gyakran „Magyar madárpóknak” nevezik. Színe általában barna, szürke vagy ezek különféle árnyalatai, néha narancsos-barnás. Hatalmas csáprágója világos vagy sötétbarna, alsó és felső része fekete.
Életmódja:
Szikes pusztákon és kötöttebb homoktalajokon él, főként az Alföld homokos, szikes vidékein. 30–40 cm mély földlyukakban lakik, melyeket hálójával erősít meg. Áldozatait nem hálóval ejti el, hanem megtámadja vagy ráugrik. Az üreg bejáratánál várakozik, míg a prédája elhalad előtte, majd ráront. Ez a vadászati stílus a farkaspókfélékre jellemző.
Szaporodása:
Peterakás után gyakran lezárja ürege bejáratát hálójával a kicsinyei védelmére. Az utódokat első vedlésükig potrohán hordozza, ami látványában is fokozza a pókkal szembeni félelmet vagy undort.
Pokoli cselőpók
Pókirtás:
Ellenük pókirtás nem végezhető, mivel Magyarországon védett faj, eszmei értéke 5.000 Ft.
Marása:
Nevét csípéséről kapta, mely éles fájdalmat okoz, és hosszú órákon át érezhető.
Kinézete:
A farkaspókfélék családjába tartozik. Kisebb, mint rokona, a szongáriai cselőpók.
- Hímek: 1,1–1,8 cm
- Nőstények: 1,3–2,3 cm
Rejtőszíne szürkésbarna. Hatalmas, narancssárgás csáprágói vannak, alul fekete folttal. Ősi elhelyezkedésű szemei, narancssárgás lábízei figyelhetők meg rajta.
Életmódja:
Délkelet-Európában és Közép-Ázsiában elterjedt. Hazánkban több helyen előfordul, akár parkokban is. Függőleges földlyukakban, üregekben él, hálót nem sző. Áldozatát ugrással és lesből támadva ejti el, akár nagyobb rovarok is szerepelhetnek étrendjében. Nappal és éjszaka egyaránt aktív.
Szaporodása:
Mint a szongáriai cselőpók esetén, az ivadékgondozás jellemző rá is. Az utódokat potrohán hordozza, míg a kicsik át nem esnek első vedlésükön.